Aki a szexmunkáról beszél, általában a láthatóra utal: a testre, az árra, a jogi helyzetere, magára a szolgáltatásra. Amit pedig szinte mindig figyelmen kívül hagynak, az a munka fele, amit senki sem lát a számlán – és amit sok szolgáltató a nap végén a legerősebben érez. Ez az érzelmeken való munka: közelséget teremteni, érdeklődést mutatni, valakiben azt az érzést felkelteni, hogy látják és kívánatosak, kedveske maradni, ha fáradt az ember, jelen lenni, amikor már mentálisan kilépett.
Arlie Hochschild szociológus 1983-ban alkotott meg erre egy kifejezést, amely ma minden ügyfélkapcsolatos iparágban természetesnek számít: érzelmi munka. Ez alatt az „érzelmek irányítását értette, hogy közvetlenül megfigyelhető kifejezésformát hozzanak létre