Aki Graubündenben keresi a kantonális prostitúciós törvényt, hosszú ideig keres. Nincs ilyen. Ez nem kutatási hiba, hanem a központi megállapítás: Graubünden azok a kantonok közé tartozik, amelyek nem rendelkeznek saját rendelettel a szexuális iparághoz, nincs szalonengedélyezési eljárás és nincs kantonális nyilvántartás. Ez kezdetben szabadságnak hangzik. A gyakorlatban elsősorban ezt jelenti: Az a szabályok, amelyek ténylegesen meghatározzák a munkanapodat, máshol vannak – a közösségi rendőrségi törvényben, a településed építési és zónarendezésében, a szövetségi személyes mozgásszabadságra vonatkozó jogban és a szociális biztosítási jogban.
Ez a lefelé való eltolódás pontosan az, ami a szexmunka Graubünden kantonban egy különleges esettudómánnyá teszi, amelyet nem lehet egyetlen pillantással az utasítások gyűjteményébe végezni. Ez a szöveg rendszerezi, ki miért felelős, mit kell bejelentened, hol válik konkrétá Chur – és hol áll a politikai vita 2025/2026-ban.
Egy kanton saját szexuális iparági törvény nélkül – és egy megkeresés, amely ezt témává tette
2025 júniusában a Bündner Nagytanács több tagja megkeresést nyújtott be a prostitúció helyzetéről a kantonban. Az irány kényelmetlen volt: A megfelelő platformokon több száz hirdetés volt aktív Graubündenből, de a kanton nem rendelkezett sem specifikus szabályozással, sem szisztematikus felmérésekkel az egészségről, biztonságról és szociális feltételekről. És: nem létezett speciális központi kapcsolattartási pont a jogi, egészségügyi vagy biztonsági kérdésekhez. Többek között azt kérdezték, hogy a kormány szándékozik-e egy kantonális kapcsolattartási pontot létrehozni az embereknek a prostitúcióban – és ha nem, milyen alternatívát javasolna.
A kormány válaszolt. A 2025. októberi ülésszakon a megkereső nem volt megelégedve a válasszal; egy regionális kommentár 2025 szeptemberében egy „kormányzati téves értékelésrőlEz nem német típusú zárt körzetmegállapodás, hanem negatív lista. Gyakorlati hatása azonban egyértelmű: ami marad, az az ipari terület. Konkrétan a Rossboden- és Pulvermühlestrasse környéke – ott nincsenek lakóházak, iskolák vagy parkok, és éppen ezért helyeződött át a Churi szexmunka erre a területre. Ez túlnyomórészt magántulajdonon történik.
Az óra: 22 és 6 között
Ehhez jön az időbeli korlátozás. A Churban az utcai szexmunka csak 22 és 6 óra között megengedett; a városi tanács további helyi és időbeli korlátozásokat rendelkeztethet. Ez az éjszakai szabályozás 2013 óta van érvényben. Ez az igazi oka annak, hogy miért beszélnek Churban szabályozott, de nem tiltott szexmunkáról.
Az, hogy így maradt, tudatos döntés volt. Egy polgári oldali javaslat, amely teljesen meg akarta tiltani az utcai szexmunkát, a Churi közgyűlés elutasította 2014 elején – azzal az érveléssel, hogy egy általános tilalom alkotmányellenes lenne. Az ezzel kapcsolatos alapgondolat az egész Svájcban érvényes: a szexmunka legális és az üzleti szabadság alá tartozik. Korlátozni lehet, de el nem lehet szabályozni.
Rossboden: mi lett a védelmi zónából
Egy közgyűlési felszólalásból keletkezett egy helyzetelemzés az utcai szexmunkáról a Rossbodengebiet területén, kifejezetten a szexmunkavállalók biztonsági és egészségügyi intézkedéseire vonatkozóan. A városi tanács jelentéserepülőről 2020 szeptemberében tárgyaltak a közgyűlésen; ezt követően a város egy védett zóna megoldásait vizsgálta. A legalkalmasabb helynek a Rossbodenstrasse 21-nél lévő egy parcellát értékelték, valamint azt a kérdést, hogy ki végzi a tisztítást, kulcskezelést és felügyeletet.
Ezt mind a mai napig nem valósították meg – olyan okból, amely jól jellemzi a Graubünden valóságát: a számok összeomlottak. A város adatai szerint a visszaszorítás előtt körülbelül 25 ember volt aktív a területen, 2013 tavaszától kezdve az átlag nyolc és tizenkét fő között ingadozott, és a pandómiától kezdve néha csak nulla, kettő vagy három. Egy zürich mintájára épített infrastruktúrához ezáltal egyszerűen hiányzik az alapja; a „szexboxokatGraubünden nem törvénnyel szabályozza a szexmunkát, hanem egy ürességgel – és ezt az üresség alulról töltik ki. A szexmunkavállalók számára ez kevesebb bürokráciát jelent a belépéskor, de kevesebb jogbiztonságot, kevesebb adatalapismeretet és nincs kantonális cím, ahova egy probléma esetén fordulhatnának. A politikai vita erről 2025 óta nyitott, és a Kantonális Nagygyűlésben benyújtott, nem kielégítő válaszra adott kérdés nem lezárult. Az, hogy ebből kantonális kapcsolattartó pont jön-e létre, jelenleg nem dőlt el.
Addig a pragmatikus tanács érvényes: ne bízz általános információkban – ebben sem. Minden kötelező jellegű ügyben az önkormányzat, a Migrációs és Polgári Jogi Hivatal, az SVA Graubünden Kanton és a kantonális adóigazgatás az illetékes. Egyetlen hívás oda precízebb, mint bármilyen összefoglalás, mert az konkrét esetedet érinti – és egy olyan kantonban, amely az részleteket az önkormányzatokra bízza, a konkrét eset az egyetlen, ami számít.